„Vasasszonyfa” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 20., 20:15-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. január
Adatközlők:	(1.)Polgár István, 1908. Nagyasszonyfa
	(2.)Nagy Ernőné, 1922. Kisasszonyfa
	(3.)Farkas József, 1910. Nagyasszonyfa
	(4.)Farkas Józsefné, 1913. Nagyasszonyfa
	(5.)Cseresznyák József, 1908. Nagyasszonyfa
	Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Zajkás Bernadett
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Vasasszonyfa
weboldal:	http://www.vasasszonyfa.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Kisasszonyfát és Nagyasszonyfát a 30-as évek elején egyesítették. Akkor 3 évig az egyik, 3 évig a másik falurészből való volt a bíró. A templom néhány éve volt 500 éves. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

3-4 generációra tudnak visszamenni: Tímár, Polgár (5 különböző család él a név alatt, ld. házinevek), Török, Kovács, Sós, Farkas, Baungatner, Tóth (belőlük is sokan vannak), Szendi, Kumovics, Por, Takács, Bognár, Kendik (róluk tudják, hogy Pusztacsóbó származnak). (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A cselédmozgáson kívül nem történt változás. Betelepülésről nem tudnak. A régi kocsmáros család (Francsics) származott Kőszeg környékéről (Kőszeg vagy Cák vagy Bozsok). Az 1930-as években osztottak földet, akkor maradt néhány cseléd. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A háború után a fiatalok részben elköltöztek, részben bejárósak lettek. A TSZ megalakulása után a fiatalok elköltöztek. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Köveskútra (ma Salköveskút) és Kőszegpatyra jártak templomba. Söpte, Köveskút, Kőszegpaty – mind így gazdálkodtak. A TSZ faluk a következők: Köveskút, Söpte, Tömörd, Surány – előtte nem volt különösebb kapcsolatuk velük. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik bele tájegységbe. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Acsádon volt uradalom és ehhez kastély. Most szociális otthon. Tömördön lakott a Chernel-uraság. Nagy gavallérok voltak, tönkre is mentek. Vépen lakott az Erdődy család. Rábapatyon is volt uradalom, azt a 30-as évektől bérlők vették ki. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A vasasszonyfaiakat huppancsosoknak hívták. A söpteieket bicskásoknak. A söpteiek búcsúját ludasbúcsúnak hívták, mert erre mindig ludat tömtek. A pusztacsóiak verebesek voltak. A zanatiakat tutuszkosoknak hívták, mert megitták a tuszok (túzok) áldomást. Kőszegfalva sobakfalu volt. Tömördö az volt a szokás, ha idegen ment be a faluba húshagyókedden, addig nem engedték ki, amíg nem fizetett a kocsmában. Vasasszonyfán gyakori a házinevek használata. A Polgár családokat megkülönböztetik a következő neveken: Csicsa Polgár, Ádám Polgár, Lakatos Polgár, stb. Némely Kovácsnak Seper a mellékneve, az egyik Tóthot Lőrinc Jancsinak hívják. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A kisasszonyfaiak majdnem mind összenősültek. (Sok volt a cseléd és zsellér ember.) A nagyasszonyfaiak inkább vidékről nősültek, házasodtak. Nagygencsről, Apátiból, Kámonból, Kőszegpatyról, Köveskútról, Söptéről gyakori volt a házasság. Szórványosabb volt Jákfáról, Tanakajdról, Herényből. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Szombathelyen évente négyszer volt országos kirakodó- és állatvásár. Ide rendszeresen eljártak. Régebben Kőszegre jártak csikót, tehenet venni, de a háború után ez a város határsáv lett, így nem járhattak át. Ennek következtében a vásárok legyengültek. Eljártak még ritkán Körmendre és Vasvárra is.

b) Piacra:

Szombathelyen kedden volt hetipiac. Tejhasznot, baromfit árultak.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Leggyakrabban Köveskútra jártak el, ez a búcsú Szent Mihálykor volt. Kőszegpatyon előbb Miklóskor volt, utóbb már augusztus első vasárnapján. Meszlenben előbb december 8-án, utóbb augusztus utolsó vasárnapján. Pusztacsón Istvánkor van. Söptén Szent Márton búcsú van. Gencsen Jakab búcsú. Az említett helyeken gyakran megfordultak búcsúkor. Különösen a legények. A falunak előbb Mindenszentekkor volt a búcsúja, most Nagyasszonykor.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Lékára a 30-as évekig jártak. Máriacellbe is régen jártak „proseccióba”. A csepregi szent kúthoz Nagyasszonykor mentek. Gencsre kétszer mentek évente, májusban és Mária nevenapjakor. Vasvárra már vonaton mentek. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Nagyon régen Rábapatyra járt néhány summás a faluból. Előbb oda Szemegyéből vitték az embereket fél évre. Az itteniek csak aratáskor, masináláskor nem mentek haza, egyébként minden este hazajártak biciklin vagy gyalog. (1) A faluból nem mentek ki dolgozni. Egy-két vasutas volt a faluban. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Egy-két szolgagyerek volt a faluban Zanatról, Kőszegről, Halogyból. Egyéb munkára nem jöttek a faluba. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Régen Rábabogyoszlóról hoztak kocsikaskötőket.Néhány ember ezt is elleste. (1,2,3,4)

b) vesszőkosarakat

igen

c) szalmafonatú edényeket

kópicot igen.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

zsombort, vékát, buritót, kópicot

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Télen a férfiak zsombort, vékát, kópicot kötöttek, kosarat, buritót készítettek. „Vargácsolni” (faragni) minden háznál tudott valaki. A gereblyét, kasza-, kapanyelet megcsinálták maguk. Régen Rábabogyoszlóról hoztak kocsikaskötőket. Néhány ember ezt is elleste. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A szombathelyi vásáron vették, valószínű jáki fazekasoktól. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Üvegesek, köszörűsök, szitakötők, teknősök, drótos-tótok, paprikások, fazekasok,tyukászok, pék

b) Honnan jöttek?

Szegedről a paprikások, a pék Meszlenről,Sárvárról járt egy „ügynök” biciklire, „varrómasinára” vett fel rendelést, A 20-as évekig burgenlandiak cseréltek deszkát gabonára, német tyukászok is jöttek

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Üvegesek, köszörűsök, szitakötők, teknősök, drótos-tótok, paprikások, fazekasok,tyukászok, pék, ügynök

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A falu határában nincs szőlőhegy. Az ittenieknek sincs máshol.(1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A falu határában nincs szőlőhegy. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A „gyöpön” van avar-kori temető. Ezt először 1923-ban ásták. Most a szombathelyi múzeum régészei dolgoznak itt. A működő temetőn kívül egyéb helyről nem tudnak. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Vendel tiszteletére, „barmaik megtartására” a falu évente 5, más szerint 6 misét szolgáltatott évente. Az 1800-as években nagy állatpusztulás volt, ennek emlékére a mise. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Kettes, hármas boronát is használtak. Tehenek után kettest, ökrök, lovak után általában hármast fogtak. Ökrökkel az utóbbi időben nem gazdálkodtak. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

ritka:nedves időben vetettek kézzel.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

általános(1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A villás és a gereblyés fajtát használták. Egyaránt bicikliskaszának vagy aratóbiciklinek mondják. (2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

A régebbi fajta kötőfán volt nyílás, amibe lehetett sarlót dugni. Később már nem használtak ilyen kötőfákat. A csizmaszárba dugták a kötőfát, ha nem volt rajta madzag, amivel felköthették volna az oldalukra. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

18 és 20 kévéből rakják a keresztet minden gabonából. Előbbit magyar kepének, utóbbit német kepének hívják. Valószínűleg a magyar kepe az ősibb. (2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Nem meghatározott számú kereszt ment bele a kepébe. Általában 5-6 keresztet tettek így. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

160-170 cm. (2) 2 méter, magasabb, mint az ember. (5) 150 cm, az ember orráig ér. (3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Kalákában csépeltek a faluban. Fogadott munkások csak ott voltak, ahol a gazda nem tudott embereket kiállítani. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát már a 30-as években nem vetettek. (2) Az 50-es évekig nagyon kevesen még vetettek másodvetésként. (5) Az I. világháború alatt nem lehetett rizst kapni, akkor vetettek sokan. Az I. világháború után már nem vetettek. (3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 40-es években már általános. (2,5) A 20-as években kezdődött. A kicsi területeken mindig lyuggatták.

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Valamikor régen elhintették a lekaszált füvet, később renden hagyták. Így könnyebb volt forgatni. 3-4 nap múlva forgatták. Jó időben is előfordult, hogy újabb 1-2 nap múlva ismét megforgatták. Ha jó volt a szénatermés boglyákba rakták. Kevés szénánál petrencébe. (2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával, bakszekérrel, hátas kosárban. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

Nem tudják.

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

Igaszeg: ezt teszik bele a rúdba, rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

Igaszeg, nyakszeg A bizonytalanság annak tudható be, hogy általában lovas fogatok voltak. (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Nem jellemző a falura, de amikor hiány volt a szalma, elmentek az erdőre csaritot gereblyézni. Ez nagyon ritkán fordult elő. Ilyenkor tölgyfa levelet használtak. A gyümöcsfa levelet nem használták, azt a trágyadombra húzták. (2,3,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

ritkán

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

„Az mindig kellett, anélkül be sem lehetett fogni.” Kizárólag szügyelőláncot használtak. (2,3,4,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Kocsi: hintóféle, féderes, az olyan rugós valami volt, ami nem zötyögöt, amelyiken embert szállítottak. Szekér: elől-hátul suberos volt, mindenféle takarmány behordásához használták, a gazdaságban használták. Durgó szekérnek mondták a deszkás szekeret. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4,5 – 5 méter a hosszú nyújtós oldal. (2,3,4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel. (2,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Kisszekérnél elől használtak, hosszúnál elől-hátul használtak saroglyát. Egyenes volt. (2) Enyhén íves volt. Nem mindenki használta. Csak ha meg kellett nyújtani a szekeret. (5) Nem használtak. (3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Hosszú szekér elejébe-hátuljába is tettek. Több háznál is volt. Az alja olyan széles, mint a szekér alja. Olyan magas volt, mint a szekér oldala. Az első általában fent volt mindig. A hátsót szükség esetén tették fel. Vásáron vették őket. A bogyoszlóiak tudtak jókat fonni. (2,3,4,5)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Az uradalmi ökrök mindig meg voltak patkolva. A faluban csak akkor patkolták a vonómarhát, ha elvásott a körme. Ekkor azonban mind a négy lábát patkolták. (3,4,5) Nem patkolták, viszont gyakran kellett körmözni őket. (2)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Na! Nevén!

b) terelik jobbra

Hi-ne! Hikk!

c) és balra

Ho-te! Hakk! Hajsz! (2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Csi-ne! Cocám-ne! Coc-coc-coc! (2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Ne-ne-ne! Pipipipi-ne-ne. (2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Le. Neve és le. (2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágót és tilalót használtak. Mindkettő kézzel mozgatható (3,4,5) Lábbal mozgatós tilaló volt. (2)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A fekvő fajtát. (2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Nem volt elkülönülő házcsoport. (2,3,4,5)

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Nagyon régen talán volt sövényfalu ház is, de erre már senki sem emlékszik. (5) Volt sövényház. Az utolsó kettőt a 40-es években bontották le. (3,4) Az utolsó sövényalu pajtát a 80-as évek végén bontották el. (2) Tömésházak voltak.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A mászókémények a kemence tetejére jöttek rá. A cilinderkéményeket a fal mellé építették. 1972-ben bontották el az utolsó szabadkéményt a faluban. Zárt kéményeket már a múlt században is épültek. Kezdeti időpontját nem tudják megjelölni. E században már biztosan csak zárt kémények épültek. Polgár Istvánnál (Rákóczi u. 19.) még megvan a kemence rakott sparhelttel. (2,3,4,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

@@ 290. sor: / 290. sor: @@
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A mászókémények a kemence tetejére jöttek rá. A cilinderkéményeket a fal mellé építették. 1972-ben bontották el az utolsó szabadkéményt a faluban. Zárt kéményeket már a múlt században is épültek. Kezdeti időpontját nem tudják megjelölni. E században már biztosan csak zárt kémények épültek. Polgár Istvánnál (Rákóczi u. 19.) még megvan a kemence rakott sparhelttel. (2,3,4,5)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===