„Vasalja” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 20., 14:23-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje: 1984. november
Adatközlők: (1.)Pataki József, 1910. Tarótfa, katolikus, Vasalja, Rákóczi út 46.
(2.)Pataki Mária, 1913. Tarótfa, katolikus, Vasalja, Rákóczi út 46.
(3.)Dobos Istvánné Köbli Mária, 1912. katolikus, Vasalja, Petőfi út 8.
(4.)Gellisz Lajosné Egyed Mária, 1909. katolikus, Vasalja, Kossuth u. 41.
(5.)Gombnás János, 1910.
Gyűjtötte: Nagy Zoltán
Wiki feldolgozás: Zajkás Bernadett
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Vasalja
weboldal:	http://www.vasalja.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község mindig magyar falu volt. Valamikor régen rostások (rostakészítők) telepedtek itt le, ők alapították, de azok már régen kihaltak. (1,2,3,4) Valaha, valamikor a hely neve Avasalja volt, később Vasalla lett, ma Vasalja. A falun túl régen (ma is) rétség volt, végig a Pinkáig ilyen öreg makkfákkal volt teli, voltak ott még négyméteres tölgyfák is. Ezt az erdőt hívták avas aljának. Innen van a név. Először avas alja, majd kihagyták az a-t, így lett Vasalja. Eredetéről régi lakóiról nem tud. A helyi plébános beszélte, hogy 1200-ban már állt a templom. (5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Laki, Lőrincz, Gombás, Zimits, Pál, Szájer, Horváth, Huszár, Egyed. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluba nagyobb számban nem települtek be, csak néhányan kerültek be házasság útján. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nem költöztek el, legfeljebb házasság útján kerültek el néhányan. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Pinkamindszent a környéken a központi hely (régen) mindig „nagyobbra nézték magukat” sohasem egyezett Vasaljával a vasaljaiak nem tudtak velük barátkozni. Magyarnádalja, Taródfa, Horvátnádalja (utóbbi pedig horvát község) ezekkel viszont együtt érzett a falu népe hasonlónak tartja. (5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A vasaljaiak nem sorolják magukat egyik ismertebb tájegységhez sem. (5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Ismerik az Őrséget, Hegyhát, Vendek, Hegyalja azok a területek, melyekhez több község tartozik. (5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községekről nem beszéltek. (5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A tarótfaiakak csúfolták: a templomjukon kinőtt a fű, és föl akartak vezetni egy bikát, hogy legelje le. A tarótfaiakra mondták a környékbeli falvak: „Agyonlőtték a diványt!” (Medvének hitték.) Egymás csúfolása: „Nálatok búcsúkor tökleves van.” Tarótfára mondták: „Gyepőltök!” (Kertművelésre.) (1,2,3,4) Igen, a vasaljaiak rálőttek a medvére. (A vasaljaiak agyölüték a divánt.) A felső faluvégen egy rossz díványt kidobtak, egyszer nagy vihar volt, fújt a szél, a dívány kiálló rugói „morogtak”. Volt itt egy kőműves mester Smal Mihály őt szekálták, hogy agyonlőtte a medvét. Ő ugyanis este rálőtt a diványra, mert az morgott és azt hitte, hogy medve. Egyes vasaljaiakat úgy csúfolnak, hogy brumik utalva az esetre. Taródfaiakat: a taródfaiaknak egy kis kápolnájuk van a toronynak szegélye van fent, ez mind kimohásult, azt hitték, hogy zöld gyöp. A bíró összehívatta az előljáróságot és a képviselőtestületet, hogy mit csináljanak evvel. Igen csúnya így föl kéne menni. Azt határozták, hogy fölhúzzák a bikát, majd az lelegeli. Csináltak egy kötelet, azt a bika nyakára kötötték, és úgy húzták fel. Szorult a kötél, fulladozott a bika és kivetette a nyelvét. Mondták a lent állók: Né már kanyarét. Evvel szekálják őket. Má kanyarét. Rátót: keresztbe vitték az erdőbe a létrát. (5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen, elsősorban Pinkamindszentről. A valamirevaló érdemesebb legény a maga falujába is talált párt. Általában falun belül házasodtak. Kemestaródfalváról, Magyarnádaljáról is kerültek ide, de kevesen, Horvátnádaljából, vagy onnan talán sohasem házasodtak. Régebben a század elején Trianon előtt Karácsfáról, Sároslakról, Novaszadból is kerültek ide. A határ módusulásával ez megszűnt. (5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmend

b) Piacra:

Körmend

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Minden hónap első vasárnapján, Újhold vasárnapján Kertesre gyalog. Máriacellbe gyalog. Vasvárra minden évben egy keresztallával, Szombathelyre, Magyarnádaljára olvasóvasárnapon október első vasárnapján a rózsafűzér búcsúja (ott volt egy idős ember, azt vezérnek hívták, ő imádkozott elől végig az úton). (5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Cselédlánynak, szolgáló lánynak sokan mentek Pestre, kevesebben Szombathelyre. Férfiak munkába Szellére, Bakófalvára, Táplánszentkeresztre, Büki cukorgyárba egy-egy személy. Summásnak nemigen jártak. Többen Ausztriába jártak segédnek. Pl. Stémbe. (3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide alig jött valaki. (3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

Eladásra Bognár Lajos (már nem él) készített.

f) fagereblyét

Eladásra Bognár Lajos (már nem él) készített.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Bognár Lajos a favillát, gereblyét a faluban adta el, de a környező falvakból is jöttek ide hozzá. Jobban szerették az ő munkáját, mert hajlított volt a villa ága, nem olyan, mint a gyári. Villát pl. Gombás János is készített magának, a rokonságnak. (5)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Körmendi piacon vásárolták, vagy magyarszombatfai gerencsérektől. Vasaljára is jöttek ezek szekérre egy évben egyszer-kétszer. Fazekat! Fazekat! kiabálták. (5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Kolompár cigányok jártak, teknyősök voltak. 2-3 család vándorolt. Egy-egy faluba kikötöttek. Akinek volt fizfájuk azt megcsinálták teknyőnek. Háború előtt jártak. (5)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

teknyősök

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Szőlő nem volt, csak egy-egy családnak volt Kemestaródfán. Hegy volt régen. (5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Külbirtokosnak itt nem volt szőlője.(5.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Régen a templom mellett a templomkertben volt a temető. Ma egy temető van a falu közepén (a miseút mellett). (5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Magyarnádalja, Taródfa, Vasalja. Védszent István király augusztus 20. Fogadott ünnepről nem tudnak. Pinkamindszenten a falu leégett Flórián napján – ennek a tiszteletére volt-e napon búcsú. (5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Nem. Kizárólag egy boronát használtak. (5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====Általános az 1930-as évekig.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Az 1930-as évektől a falu 1/3-a, a falu módosabb rétege vetőgéppel vetett. (5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Gráblás kaszacsapót ismerik kizárólag, 3-4 foga volt. (5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve: 1 kereszt. Rozsból, búzából egyformán. (5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe: 13-14-17. 13: rendes kepe (egy pap volt), 14: dupla pap, 17: rozsból, de búzából is. A számok kévét jelentenek. A gabonát keresztben tartották számon, nem kepében. (5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

160-165 cm. (5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt a faluból és máshonnan is. Csak a II. világháború után szerződtetett a gépész csapatot. (5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal kizárólag. (5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1930-as, 40-es években. Ezekben az években volt még termés, de elvörösült, nem érett be. A föld nem volt nekivaló, de nem meszezték a földet. (5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1940-es években, addig kapával vágtak neki lyukat. (5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Rendet szétterítve. Este össze is gyűjtötték petrencébe, másik nap elhintették, ha meleg volt, lehetett rakodni. (5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Egyikkel sem;A szénát istálló ruhában hordták be a kazalból.Ez egy Négyszögletes lepedő, két végén kis rövid rávarrott fogantyúja volt ezt össze lehetett kötni. Evvel hordták a szénát, szalmát az istállóba. Hegyhátsálba köcölének hívják. (5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

@@ 178. sor: / 178. sor: @@
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+Egyikkel sem;A szénát istálló ruhában hordták be a kazalból.Ez egy Négyszögletes lepedő, két végén kis rövid rávarrott fogantyúja volt ezt össze lehetett kötni. Evvel hordták a szénát, szalmát az istállóba. Hegyhátsálba köcölének hívják. (5)
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===