„Gyertyános” változatai közötti eltérés
a (→2.23. A fejőedény régi neve?) |
a (→2.24. A befogott marhát milyen szavakkal) |
||
| 244. sor: | 244. sor: | ||
====a) indítják==== | ====a) indítják==== | ||
| − | + | Nyeee | |
====b) terelik jobbra ==== | ====b) terelik jobbra ==== | ||
| − | + | Hokk! | |
| − | ====c) és balra==== | + | ====c) és balra==== |
| − | + | Csárli! | |
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?=== | ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?=== | ||
A lap 2014. április 18., 20:53-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | Gyertyános, 1990. július |
| Adatközlők: | (1.) 1. Szarjas István, 1912. római katolikus, Gyertyános, 72. |
| Szarjas Katalin, 1910. római katolikus, Gyertyános, 72. | (2.) Laj Etelka, 1910. római katolikus, Gyertyános, 86. |
| Gyűjtötte: | Halász Albert |
| Wiki feldolgozás: | Molnár Csenge |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község a Gyertyános elnevezést a gyertyánfa erdőről kapta, az erdő közvetlen a falu mellett volt. A falu nagyon régi, keletkezéséről semmit sem tudnak. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Nagyon gazdag családok, nagygazdák nem voltak. 10 hektárnál több földje senkinek sem volt. A község nagy családjai: Kepe, Bot, Kocsis (Csornáról, Sopron környékéről származnak), Bene, Zsoldos (Fejér megyéből), Szarjas (Kapcáról), Trájber, Laj, Gönc (valahonnan a mai Magyarországból), Szücs. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A gyertyánosi „kolonisták” (telepesek) Odrijanci-ról, egy vend (szlovén) településről jöttek ide. Az I. világháború után Jugoszlávia fennhatósága alá kerültek a muravidéki magyar falvak. Földosztáskor magyaroknak nem adtak földet, így 1925-ben egy ún. Klekli (Klekler, Kekler?) szlovén pap telepítette őket ide, a volt hercegi majorok épületeibe, vagy ezek közvetlen közelébe. A magyarok tiltakoztak ez ellen, hiszen szándékosan szlovénesíteni akarták őket. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A 20-as évek elején költöztek ki sokan Dél-Amerikába. Akik családostól mentek, az állam fizette nekik az utat. Főleg magyarok költöztek ki, jobb megélhetésre számítva. Amikor megszűnt ez a lehetőség, Kanadába, Franciaországba és Németországba is mentek dolgozni. Sokan visszajöttek, de a zöme külföldön maradt. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Különleges hasonlóság nincs egyik falu közt sem. A magyar fennhatóság alatt Lakos (ma Felső- és Alsólakos), Gyertyános, Kapca és Kót falvaknak egy közjegyzője volt, mégpedig Gyertyánosban, mivel itt voltak a hercegi majorok és e falut tartották a leggazdagabbnak. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu nem tartozik egy tájegységbe, csoportba se, valamikor Muratonek nevezték a következő, muramenti falvakat: Petesháza (Petösháza), Alsólakos (Asulakos), Felsőlakos (Fösülakos), Gyertyános (Gyërtyános), Kapca, Kót. (1,2) A falu nem tartozik egy tájegységbe, csoportba se. (3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Mint tájegységet csak a Hetést ismerik. A beletartozó falvak megnevezése bizonytalan (Göntérháza, Kámaháza, Zsitkóc, Dobronak, Hidvég). (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Kótról tartják, hogy a legrégibb falu. A római út is Kapca és Kót között vezet el (állítólag a Budapest-Róma útvonal), a szántóföldeken fölismerhető a nyoma. Kótnál, a Mura folyón hídnak is kellett lennie. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Csúfneve egyik falunak sincs, csúfolódó anekdóták viszont szinte mindegyik faluról vannak. (1,2,3) „Gyertyánosba régön valamiko nëm vót temetü. Fö a Szentháromságo vittik mindig a halottakat etemetnyi. Ëcce küöntött a Mrua. Akko is valaki mëghat. Ugye, csinátak neki dëszkábu koporsut, abba vittkki, kocsin. Ott, ahunn mast a vonatállomán van, a víz ollan méll vót, hogy eélrte a koporsu fenekit. Nëm akarták, hogy hát vizes lögyön a halottyik, asztá szót ëggyik: embörök, fö kö csinyányi a halottat! Persze, ők csak magasabbra akarták föemenyi. Ezután mongyák, hogy a Gyertyánosiak a halottakat föcsinyállák!” (1)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A faluból az összes környező magyar falvakba, kimondottan csak magyarok házasodhattak egymás közt. Vendekkel csak a II. világháború után kezdtek el házasodni az itteni magyarok. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Csáktornyára Katalin napján van ott a legnagyobb vásár. Szentilonára lóvásár volt. Lendvára majdnem minden vasárnap (szombaton).
b) Piacra:
Lendvára egy héten kétszer volt, Csáktornyára, Muraszerdahelyre.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Augusztus 1. Ez volt a legnevezetesebb búcsú, Csáktornyára, Tornisára ezelőtt 30-40 éve kezdtek el ide búcsúra járni, ami nagyszombat napján, augusztus 15-én van.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Csáktornyára, Máriabisztricére. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluban mindenkinek akadt munka a hercegi majorban (béres, kocsis, gulás…). Az I. világháború után, amikor megszűnt a major, Baranyábsa mentek sokan szezonmunkára. Március elejétől novemberig egyfolytában ott voltak, mezei munkát végeztek. Nők és férfiak egyaránt. A 30-as években működött itt egy Nosicska cég is, egészen 1938-ig. Horvát volt, de pestiek irányították. Az igazgató, Fejtő Géza is pesti volt. Goricskoról szállították a Feketeerdőn keresztül (Radamos, Zsitkóc) Lendvára a fát, ahonnan vasúton tovább küldték. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide a vend falvakból jöttek nyáron zsuppot csépelni, ők zsupputák a házakat is. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
A falubeliek csak saját részükre készítettek szerszámokat és más használati tárgyakat. A II. világháború után jöttek a faluba vend árusok, akik gereblyéket és más egyebet árultak. Gráblásoknak csúfolták őket. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Kebölén készítettek cserépedényeket, őket mondták bugyoguskorsusoknak. A falvakba is szállították, szekérről árusították, de főleg a lendvai vásáron lehetett ezt beszerezni. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
n.a.
b) Honnan jöttek?
Palináról és más vend falvakból jöttek Horvátországból gesztenyét is hoztak eladni.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Az ócsujancsik is ismertek voltak. (3)
d) Mit árultak?
villákat, gereblyéket, szitát árulni. Ez a két világháború között élt legjobban. (1,2)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Gyertyánosnak és más falvaknak is lendvahegyen, Hosszúfalutól Pincéig voltak szőlői. Úgyszintén a szlovén községeknek is. A zsidóknak és a szőlőhegy közvetlen közelében lakóknak is nem több mint 1 ha szőlőjük volt.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A távolabb lakóknak, így a gyertyánosiaknak is csak 10-20 ár családonként. (1,2,3)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Csak egy temető van. Az 1910 körül születettek nagyszülei még emlékeznek, amikor csinálták. 1860-70-ig a Szentháromságnál, Lendván temetkeztek. A Mura gátján innen, a legenda szerint egy római, vagy talán csak a törökök idejéből van egy temető. A terület neve Mortica (lat.: mors-tis: 1. Halál, 2. Trasnl. Halott, holttest, 3. Poet. Öldöklés, vér, 4. A halál istennője. Az –ica a szlovén nyelvben kicsinyítő képző). Ezt még senki sem kutatta. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Fagy ellen: június 7. Jég ellen: július 7. E két ünnep mind a hat falunak fogadott ünnepe (Petesháza, Felsőlakos, Alsólakos, Gyertyános, Kapca, Kót). (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Az I. világháború előtt is, az 50-es évekig használták általában a kettős boronát. 1 vagy 2 ló, vagy tehén húzta. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Általában kézzel vetettek,
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
a vetőgép használata ritka. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Takarufát használtak. A vessző mindkét vége madzaggal a kaszanyélhez volt erősítve. A takarittufa magasságát szabályozni lehetett. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Kévekötőfát használtak, de nem volt rajta nyílás. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kéve = 1 kereszt. 17 kéve = 1 kepe Legfelső kéve: pap. A föld szélességétől függött, hány keresztet raktak össze. Ennek külön neve nem volt. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
17 kéve = kepe A termés meghatározásához e szót nem használták. (1,2) Kepe: az a kéve, amely nem telt ki, azaz nem volt meg a 21 kéve egy kereszthez. (3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 150-160 cm hosszú, a hadarója 100 cm hosszú. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A csépléshez mindegyik gazda 15-18 munkást állított. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Ha a kazal távolabb volt, ketten hordták két 4-5 m hosszú rúdon, jól megrakva, vagy kis kazalt csináltak és egyik munkás egyik oldalba, a másik az ellenkezőbb oldalba szúrta a villáját, így húzták a kazalrakóig. Ha túl nagyra sikerült a kazal, egy harmadik villával tolta. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Már 15-20 éve nem termelnek hajdinát. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke után, barázdába való vetése már rég ismeretes, de hogy mióta, és mikor lett általános, nem ismeretes. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A füvet lekaszálták, szétterítették, időtől függően forgatták. Ha szép idő volt, akkor kétszer, ha esős, többször. Szénaszárító állványt nem használtak. Ha eső közeledett, petrencibe rakták, ez a baglánál és kazalnál kisebb egység. Eső után újra szétterítették. Hazaszállítás előbb baglába rakták. Ez a petrencénél nagyobb és a kazalnál kisebb egység. (1,2,3) „Amiko baglába vót a széna, akko a zembör má monthatta, hogy má felire otthon van.” (1)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A takarmányt a kazalból ölben, köcölében, hajdivánnal, vagy villával hordják az istállóba. Ha viszont a takarmány az istálló felett van (főleg a széna) a padláson, a farjászolba (fargyászu) dobják le villával. A hajdivánnak külön neve volt, de már nem emlékeztek rá. (1,2) A hajdiván neve locni volt. (3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
nem volt külön neve
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
n.a.
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg befa (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
, nem volt gyakori jelenség. A szokás szerint november 11-én diófalevelet használtak. (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Ősszel használtak almozáshoz falevelet
2.16.
A lónak csak szerszáma volt, bőrből. (1,2,3)
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
n.a.
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: nagyszekér, a legrégibb típus, teherhordásra használták. 2,5-3 m hosszú. Hosszúszekér: a szekeret (nagyszekeret) nyújtották meg. A szekérnek olyan szerkezete van, hogy az alsó rúdat hosszabbra, vagy rövidebbre lehet szabályozni. A rakoncákra mintegy 5 m hosszú oldalakat raktak. Csak száraztakarmányt, jószágot szállítottak rajta. Kocsi: kiskocsi (ló vagy tehén húzta), majdnem minden háznál megtalálható volt. Fű, személy, könnyebb dolgok szállítására használták. A szerkezete gyengébb volt, mint a szekéré. Oldalakat raktak rá, vagy vesszőből font kast tettek rá. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt hosszúszekéren szállították. 4-5 m hosszú volt. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórudat elől lánccal, hátul kötéllel erősítették le. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A saroglyát nem ismerik, deszkából készült supert használtak, hogy a takarmány (krumpli, kukorica) ki ne folyjon. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
A szekérkasnak elől dőlt oldalai vannak, hátsó lapjának felső része ívelt, vagy egyenes. Eleje az oldalaktól egy kicsit alacsonyabb, hogy könnyebben föl lehessen szállni. Néhol vesszőből font padka is volt benne. A két részből álló szekérkast is ismerték. (1,2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Csak akkor patkolták a vonómarhát, ha elkopott a körme. Az évszak nem jelentős. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény neve föjke v. föjüke. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nyeee
b) terelik jobbra
Hokk!
c) és balra
Csárli!
