„Hegyhátszentjakab” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
a (→1. Külső kapcsolatok, történeti tudat) |
a (→1. Külső kapcsolatok, történeti tudat) |
||
| 73. sor: | 73. sor: | ||
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ||
| − | + | A szalafőiekről járta az a mondás, hogy keresztbe vitték a létrát az erdőben, s így az mindig fönnakadt a fák ágain. (1,2) | |
| + | „Errefelé nem csúfolták egymást a falvak, jól megvoltunk egymás mellett.” (3,4) | ||
| + | „Nagyapám bíró volt 1906-ban, s mikor a csöndérek itt jártak, nem voltak otthon, s a csöndér kiírta az ajtóra: Itt jártam itt, de a bíró nem volt itt. Jaj neked Szentjakab, nincs tebenned se tanító se pap.” (6) | ||
| + | „A jánosfai svábnak a Bischofnak pedig megette a borz a kukoricáját. Megfogta a borzot, lehúzta a bőrét, s azt mondta: No, néked niksz nódrág, nékem niksz kukric. (6) | ||
| + | „Egyszer találtak egy borzot a hídon ment keresztül, vagy börünek hívták, nem is hídnak. Aztán összefutott a nép, hogy mi lehet, milyen állat lehet. Aztán valaki kitalálta, hogy a bíró a legokosabb ember a faluba, megköll kérdezni a bírótul. Aztán a híd közepén, a börü közepén volt a borz. Aztán nézegeti a bíró jobbrul, balrul, s egyszer csak mondja: Tudják mit emberek, ez valahunnan gyütt, valahová megy, el köll engedni.” (5) | ||
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ||
| − | + | Szoktak. A falubeli iparosemberek kijártak a környező falvakba dolgozni, vagy sokszor katonáskodás alatt találtak rá jövendőbelijükre. (1) Jelentősebb községet, ahonnan házasodni szoktak, egyik adatközlő sem tudott. „Ki hogy rátalál”. (2) | |
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ||
====a) Vásárra: ==== | ====a) Vásárra: ==== | ||
| − | + | Zalaegereszegre évente négyszer, Zalalövőre évente négyszer (április, július, november, február). Zalalövőn állatvásár is volt. Körmenden minden hónapban volt vásár. | |
====b) Piacra: ==== | ====b) Piacra: ==== | ||
| − | + | Körmendre és Zalalövőre. Zalalövőn minden kedden volt piac (tejföl, túró, gyümölcs, malac, tyúk, stb.) | |
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ||
| − | + | Jakab napját (július 25.) követő vasárnap szokott lenni a faluban. | |
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ||
| − | + | Csatár, Viszák, Őrimagyarósd (augusztus 15. Mária búcsú) (1,2,3,4,5,6) | |
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ||
| − | + | A faluban sok kőműves volt, akik a környező falvakba, illetve távolabbi városokba, Sopronba, Szombathelyre is eljártak dolgozni. A nők nagy része cselédeskedett. A falu a II. világháború előtt a Sigray gróf tulajdonosa volt. (1,2,3,4,5,6) | |
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ||
| − | + | A faluba nem jöttek más falvakból dolgozni. Körülbelül húsz éve a varroda, a szakszövetkezet és a lakatos műhely létrejöttével a falu más falvaknak is munkalehetőséget adott. (3,4) | |
| + | Vendek bejártak a faluba csépelni. (1,2,5,6) | ||
| + | De általában a faluból jártak más falvakba dolgozni. | ||
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ||
====a) kocsikasokat==== | ====a) kocsikasokat==== | ||
| − | + | n.a. | |
====b) vesszőkosarakat==== | ====b) vesszőkosarakat==== | ||
| − | + | Vesszőkosarakat készítettek eladásra is. | |
====c) szalmafonatú edényeket==== | ====c) szalmafonatú edényeket==== | ||
| − | + | n.a. | |
====d) szövőbordát ==== | ====d) szövőbordát ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====e) favillát==== | ====e) favillát==== | ||
| − | + | Favillát, faboronát sokszor hoztak Kondorfáról, de helyben is készítettek saját használatra. (1,2,3,4,5,6) | |
====f) fagereblyét==== | ====f) fagereblyét==== | ||
| − | + | n.a. | |
====g) faboronát ==== | ====g) faboronát ==== | ||
| − | + | Favillát, faboronát sokszor hoztak Kondorfáról, de helyben is készítettek saját használatra. (1,2,3,4,5,6) | |
====h) egyebet?==== | ====h) egyebet?==== | ||
| − | + | n.a. | |
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ||
| − | + | Kondorfa | |
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ||
| − | + | Velemér, Gödörháza, Pankasz, Magyarszombatfa. (1,2,3,4,5,6) | |
===1.16.=== | ===1.16.=== | ||
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ||
| − | + | Jöttek a faluba drótostótok, meszes zsidók, paprikások, cigányok, akik a nyírfa söprűt árulták, köcsögösök és edényfoltozók is. (1,2,3,4,5,6) | |
====b) Honnan jöttek? ==== | ====b) Honnan jöttek? ==== | ||
| 128. sor: | 134. sor: | ||
====d) Mit árultak? ==== | ====d) Mit árultak? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ||
| + | Errefelé nincsenek olyan nagy szőlőbirtokok. A faluban régen mindenkinek volt a falumenti dombokon kb. 50-100 négyszögöl. (3,4) | ||
| + | A falu környékén Szaknyér, Szőce felé is voltak szőlőbirtokok, kb. 800 tőke. Ma általában csak a kertekben, a házaknál van, mert nincs aki megmunkálja. (1,2,5,6) | ||
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ||
| − | + | n.a. | |
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ||
| + | A község határában egy temető van. (3,4) | ||
| + | A falunak egy temetője van. (1,2,5,6) | ||
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ||
| − | + | Egyszer régen csontokat és emberi koponyákat találtak a templomnál, mikor ásták a fundamentumot. (3,4) | |
| − | + | Csontokról nem tudnak. (1,2,5,6) | |
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ||
| + | Voltak. Szentháromság szombatján nem fogták be a marhákat, hogy ne legyen jégverés. (1,2,3,4) | ||
| + | Szent Jakabon (május 15. körül) nem dolgoztak, nehogy a jég elverje a termést. (5,6) | ||
==2. Termelés, munka == | ==2. Termelés, munka == | ||
A lap 2014. április 18., 18:09-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1990. augusztus |
| Adatközlők: | (1.) Nemes József, 60 körüli, evangélikus |
| (2.) Hemes Józsefné, 60 körüli, evangélikus
(3.)Keszte Antal, 1899. katolikus (4.)Keszte Antalné, 1905. katolikus (5.)Góger Sándorné (Jolán), 60-65 éves, evangélikus (6.)Góger Sándor, 65 körüli, evangélikus | |
| Gyűjtötte: | Radnóti Márta |
| Wiki feldolgozás: | |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község régi neve Kosárháza volt, majd később Szentjakab lett. Mivel a környékbeli falvak neve nagyon hasonló később csatolták a falu neve elé a „hegyháti” megkülönböztető jelzőt. (1,2) A falu mindig itt volt, de régen csak Szentjakabnak és Kosárházánask hívták. (3,4) A falu régi neve Paptelek volt, ott éltek az ősök a Zalán túl. A törökök azonban ledöntötték a falut. A templom részei még talán megvannak. Egy Jakab nevű ember azonban megmaradt, s idetelepedett a Tuplicába (a falu alsó részébe). Innen a Jakab név. Azelőtt a falu neve Kosárháza volt. (5)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A község régi családjai, családnevei: Keszte, Szabó, Nemes, Sóber. Az idetelepült németek: Schmidt, Kropf, Shultz, Krumpfel családok a múlt században települtek ide. (1,2,3,4,5,6)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Németek települtek be a faluba a múlt század közepe felé. (1,2) Már régóta élnek itt németek. (3,4) Grózingerek (svábok) költöztek a faluba, de már nem tudnak németül, esetleg a dédszülők. (5)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem emlékeznek rá. (3,4) A háború után a svábokat kitelepítették Németországba, pedig dolgosak, jómódúak voltak. (1,2,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Errefelé minden falu hasonló. (1,2,3,4,5) „Kisrákos és Pankasz talán hasonló. Mindig jól megvoltak egymással.” (3,4) A hasonlóságra sehol sem tudtak konkrét példát mondani.
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu sem az Őrséghez, sem a Hegyháthoz nem tartozik. A két tájegység határán van. (1,2,3,4,5)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
„Őrség, ott van a legtöbb göröncsér (Velemér, Gödörháza). Kemeneshát a határhoz közelebb, Göcsej tőlünk délebbre. S itt van a Hegyhát sokant azt mondják, hogy mi már hegyhátiak vagyunk.” (1,2,3,4,5,6)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Velemér, Gödörháza, ott sok fazekas, gerencsér volt. (3,4) Őrimagyarósd, Viszák, ezek voltak a búcsújáróhelyek. (1,2) Zalalövő, Őriszentpéter, itt voltak a nagyobb vásárok évente négyszer. (5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A szalafőiekről járta az a mondás, hogy keresztbe vitték a létrát az erdőben, s így az mindig fönnakadt a fák ágain. (1,2) „Errefelé nem csúfolták egymást a falvak, jól megvoltunk egymás mellett.” (3,4) „Nagyapám bíró volt 1906-ban, s mikor a csöndérek itt jártak, nem voltak otthon, s a csöndér kiírta az ajtóra: Itt jártam itt, de a bíró nem volt itt. Jaj neked Szentjakab, nincs tebenned se tanító se pap.” (6) „A jánosfai svábnak a Bischofnak pedig megette a borz a kukoricáját. Megfogta a borzot, lehúzta a bőrét, s azt mondta: No, néked niksz nódrág, nékem niksz kukric. (6) „Egyszer találtak egy borzot a hídon ment keresztül, vagy börünek hívták, nem is hídnak. Aztán összefutott a nép, hogy mi lehet, milyen állat lehet. Aztán valaki kitalálta, hogy a bíró a legokosabb ember a faluba, megköll kérdezni a bírótul. Aztán a híd közepén, a börü közepén volt a borz. Aztán nézegeti a bíró jobbrul, balrul, s egyszer csak mondja: Tudják mit emberek, ez valahunnan gyütt, valahová megy, el köll engedni.” (5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szoktak. A falubeli iparosemberek kijártak a környező falvakba dolgozni, vagy sokszor katonáskodás alatt találtak rá jövendőbelijükre. (1) Jelentősebb községet, ahonnan házasodni szoktak, egyik adatközlő sem tudott. „Ki hogy rátalál”. (2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Zalaegereszegre évente négyszer, Zalalövőre évente négyszer (április, július, november, február). Zalalövőn állatvásár is volt. Körmenden minden hónapban volt vásár.
b) Piacra:
Körmendre és Zalalövőre. Zalalövőn minden kedden volt piac (tejföl, túró, gyümölcs, malac, tyúk, stb.)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Jakab napját (július 25.) követő vasárnap szokott lenni a faluban.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Csatár, Viszák, Őrimagyarósd (augusztus 15. Mária búcsú) (1,2,3,4,5,6)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluban sok kőműves volt, akik a környező falvakba, illetve távolabbi városokba, Sopronba, Szombathelyre is eljártak dolgozni. A nők nagy része cselédeskedett. A falu a II. világháború előtt a Sigray gróf tulajdonosa volt. (1,2,3,4,5,6)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba nem jöttek más falvakból dolgozni. Körülbelül húsz éve a varroda, a szakszövetkezet és a lakatos műhely létrejöttével a falu más falvaknak is munkalehetőséget adott. (3,4) Vendek bejártak a faluba csépelni. (1,2,5,6) De általában a faluból jártak más falvakba dolgozni.
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
Vesszőkosarakat készítettek eladásra is.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
Favillát, faboronát sokszor hoztak Kondorfáról, de helyben is készítettek saját használatra. (1,2,3,4,5,6)
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
Favillát, faboronát sokszor hoztak Kondorfáról, de helyben is készítettek saját használatra. (1,2,3,4,5,6)
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Kondorfa
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Velemér, Gödörháza, Pankasz, Magyarszombatfa. (1,2,3,4,5,6)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Jöttek a faluba drótostótok, meszes zsidók, paprikások, cigányok, akik a nyírfa söprűt árulták, köcsögösök és edényfoltozók is. (1,2,3,4,5,6)
b) Honnan jöttek?
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Errefelé nincsenek olyan nagy szőlőbirtokok. A faluban régen mindenkinek volt a falumenti dombokon kb. 50-100 négyszögöl. (3,4) A falu környékén Szaknyér, Szőce felé is voltak szőlőbirtokok, kb. 800 tőke. Ma általában csak a kertekben, a házaknál van, mert nincs aki megmunkálja. (1,2,5,6)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A község határában egy temető van. (3,4) A falunak egy temetője van. (1,2,5,6)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Egyszer régen csontokat és emberi koponyákat találtak a templomnál, mikor ásták a fundamentumot. (3,4) Csontokról nem tudnak. (1,2,5,6)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Voltak. Szentháromság szombatján nem fogták be a marhákat, hogy ne legyen jégverés. (1,2,3,4) Szent Jakabon (május 15. körül) nem dolgoztak, nehogy a jég elverje a termést. (5,6)
