Felsőszölnök forrásának megtekintése


'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" 
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Felsőszölnök, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:''' 
|(1.) 	Sulics Vendelné Braunstein Anna, 1917. római katolikus, Felsőszölnök, Fő u. 333.
|- 
|
|(2.) 	Gyécsek József, 1941. Szentgotthárd, római katolikus, Szentgotthárd, Hunyadi u. 25.
|-
|
|(3.)	Köles Józsefné Bajzek Hermina, 1916. római katolikus, Felsőszölnök, Fő u. 330.
|-
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|M. Kozár Mária
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91sz%C3%B6ln%C3%B6k
|-
| '''weboldal:''' 
|http://www.felsoszolnok.hu/pages/telepules.aspx
|}


----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Itt a mai patak helyén mocsár volt. Egy Labricz – Fincin nevezetű ökrökkel erre hajtatott. Amilyen ferdén az ökrök mentek, olyan kacskaringósan folyik most a patak. Más határrészekkel kapcsolatban is vannak mondák. „Kroseo” – krajina – körzet 4-5 ház, szomszédok, nem rokonok a lakók. 

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Embersics, Bajzek, Grebenár, Lázár, Gyécsek, Gáspár, Rogán, Sulics, Horváth. Régebben ide költözött magyar családok: Csizmás, Hajba, Varga, Török. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nagyobb számban nem települtek be a faluba, néhány magyar család jött, Csizmás, Varga, Török. Házasodással került sok legény ide, mivel a faluban határőrlaktanya van. A vidék jelenleg nagyon népszerű a pestiek körében, egy pesti család már állandóan ideköltözött. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A lányok mentek férjhez Somogyba, Alföldre, Veszprémbe. Sokan költöztek el Szentgotthárdra, Szombathelyre. 1939-40-ben néhányan külföldre, Ausztriába. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Hét hasonló község van a vidéken ahol szlovénül beszélnek, mint ők.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A vidéket melyhez tartoznak Vendvidéknek Slovenska okroglina, Slovenska krajinának hívják. 

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudják.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudják.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falu egyes részeinek csúfneve: Békaváros, Kakasdomb, Szobota, Kárbüláske, Cigájnegausz, Grbéénscsek. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régebben inkább egymás között házasodtak a fiatalok vagy másik szlovén községből.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Gyanafalvára (Zenavce), Jennersdorfba jártak. Teheneket egymástól vásároltak a faluban.
====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Máriacell
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====


===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Egy-egy idénymunkára (aratásra, cséplésre, répaszedésre) a pallér toborozta a faluban az embereket és csoportosan indultak erre a munkákra. Az öreg Gáspár, Cserpnyák voltak a faluban a toborzók. Ma a Zsohár a faluban a toborzó.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba más falvakból nem szoktak munkára jönni.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Régen is, ma is készítenek a faluban kocsikasokat, vesszőkosarat, fűzfa és szalmafonatú edényeket, favillát, fagereblyét. Vásáron vagy más faluban nem árulták. Maguknak vagy falubelieknek készítettek csak.
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====


===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Amíg élt a Törk fazekas, addig nála vették a cserépedényeket itt a faluban. Utána pedig ide jöttek búcsúkor a fazekasok és azokból vásároltak.

===1.16.===
Búcsú alkalmából cipészek (saustarge, sabau – szabó, masár – hentes) hozták el áruikat. Tojás- és almafelvásárolók is jártak (pl. Lang Ödön). Utóbbi lovaskocsival,  majd teherautóval gyűjtötte be az árut, az 50-es évek elejéig.
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====


===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Nem emlékszik, hogy szőlőhegy lett volna a faluban.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===


===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Régen a templom körül volt a temető. A templom régen kálvinista volt (kalavinge so prejk méli). A mai temetőhöz is már hozzávettek telket, mert kicsi lett a régi.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===


===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Ma a plébániába Felsőszölnök és Ritkaháza tartozik. Régen Trdkovo (Magasfok – ma Jugoszlávia) és Martinje (ma Jugoszlávia) is ide tartozott. A templom védőszentje Keresztelő Szent János (Ivan Karstiteo) Búcsú többszöb is van a faluban: vízkeresztkor, (na trej královo), negyedik vasárnap húsvét után (po vüzmi strta nadela), szentségimádáskor, János napkor (na Ivsana dén). Fogadott ünnepekről nem tudnak.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Csak egy boronát használtak.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Ma is kézzel vetnek, csak két gazdaságban van vetőgép (7-8 éve).
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====


===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás kaszacsapót (vile) használnak ma is. Emlékezetük óta használják. Általános.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötőfát (klin), melynek vastagabb végén lapos nyílás volt, ebbe dugták bele a sarlót.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Egy kepe (bak) 10 kévéből áll (búza és rozs). Így könnyebben szárad, mivel ez a vidék esős. Csak kb. 10 gazdaságban rakják keresztbe (kriz) a gabonát – ebbe 21 kéve kerül búzából és rozsból is. A többség német módra kepébe rakja a gabonát, akik keresztbe rakják, azok magyar módra rakják. Az könnyebb és gyorsabb, kevesebb vele a munka.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Általában 30-40 gabonája van egy gazdaságnak, az 50 kepe már soknak számít.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
145 cm alatt: 139 cm.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A csépeltető gazdák segítettek egymásnak, általában a szomszédok.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával – z vilami – mindenki.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Kb. 15 éve nem termelnek hajdinát. Csak egy gazda termeszt ma is – a Kakasdombon, Skaper József – ő takarmánynak használja.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Z motkof nuzusejkamo – kapával vágnak a földbe gödröt és úgy ültetik, nem eke után.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet szétterítve b).

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Mindenki használja a faluban – locné-seeno (mindegy).

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Guzs – klin, igaszeg – djarmak.
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====


=== 2.15. ===
Igen, mindenki, egész évben.
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====


=== 2.16. ===
Körtefejk – nyaklós tartólánc.
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====


===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A lovas és marha fogat neve ugyanaz: kaula.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Nyújtott szekér hossza 5 m – fát, szénát, kévéket szállítanak vele a rövid 2,5-3 m

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A kötélen kívül nincs más eszköz – nyomórúd – zrd, kötél – vauze. 

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglya – suber, enyhén ívelt.

===2.21. ===
A hántolatlan fűzfavesszőből készült kocsikas (kos) a szekér hátuljáról a szekérderék közepéig ér. Háta fölül enyhén ívelt.
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====


===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Patkolták a tehenet. Amelyiknek puha a patája és kemény úton kell járni, azt meg kell patkolni. De ez nem olyan, mint a ló patkója. Elől egy kis darabon patkolják meg, félhold alakú patkóval. Középen nincs rajta vas. Addig rajta van, amíg el nem kopik. Ha elhagyja, újat kell csináltatni. Itt a faluban a kovácsok patkolták a teheneket. Ma már nem patkolják a teheneket, mert nem használják annyit igavonásra.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Fejőedény – doginjek.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a)	Ne! Hájst ne!
====b) terelik jobbra ====
b)	Jobbra: Ce tak tá tarbej té – ca (ha arra felé)
====c) és balra==== 
Balra: Ce k sebi té – hájst (ha hozzám)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Nem tudja.

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipipipi ...

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A nevén.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Az a) tiló típusú törkő – trlica.

===2.29.=== 
Fekvő rokka – kauce.
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====


==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem tud róla.
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====


===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékszenek rá. 

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem emlékszik. A mászókéményes (sámedli spajet) tűzhelyeket már az I. világháború előtt megtaláljuk a faluban, Jennersdorfból (Zenavce, Gyanafalva) jött német mesterek rakták. A mi konyhánkban 1939-ig volt nyílttűzhely (gniske).

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Tarnác – tornác.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem volt.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott sparhelt – sámedli spajet – már az I. világháború előtt is rakattak jennersdorfi mesterekkel.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az adatközlő emlékezete óta nem építettek egysoros házakat (ftélgnjena iza), a házak többsége a faluban L-alakú.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === 
Nem.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét a konyha padlószintjére építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== 
Nem.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A b) a két ág közé fogták a fazekat. Olyan is volt, aminek két kicsi kereke volt – kauca.

===3.12.===
A tarlórépát 2-3 asszony gyalulta, besózták, köménymagot tettek rá, egy kis babérlevelet és úgy savanyították mint a káposztát. Egy 8-9 tagú családnál egy hordó káposztát és egy hordó répát savanyítottak.
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====


===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Kb. 1965-ig sütöttek otthon kenyeret.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vesszőíves kenyértartó – krsünjek. Volt nagy és kicsi, attól függ, kinek mekkora kemencéje volt, hány kenyérre való. A kamrában fölakasztották. A lakodalmi kalácsokat (5-6 kenyérre való a kicsi is itt tartották). 

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az ütő a fogórészénél keskenyített.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Kemencében főztek, sütöttek és cserépedényben. A hajdinát vízzel, tejjel összekeverték és bedugták a fazekat a kemencébe fölforrt, megsült és kész volt a „sült kása” – „pecana kasa”. Liszttel nem sűrítették a kását. Egyesek tökmagolajt is öntöttek rá, úgy jobb volt (tikevni oli).

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Húsvétra fonott kalácsot sütöttek – kraugle kokléáce smo piskli,na kito smo spleli. Húsvét napján rántottát sütöttek 20 tojásból, kis tejjel – cvrtina. Ezt ették ebédre. Karácsonyra kalácsot nem sütöttek, csak mákosat. Mindszentekre (na is svécovo) – zonke – kelt tésztát répával és tört tökmaggal töltöttek meg – éjjel kitették az asztalra a lelkeknek (düsice pridejo) vízzel és késsel, vagy kés nélkül – „törni is tudtak maguknak a lelkecskék”. Lakodalomra és keresztelőre is sütöttek sima köralakú kalácsokat. Mindenszentekre a pékek – hailigestriclit sütöttek. Az egy ujjnyi széles fonott kalács volt.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Akinek sok paprikája és paradicsom van a kertben a sokszor főz. A paprikát belevágják a zsírba (van aki hagymát is tesz alá) utána a paradicsomot, egy ideig főzik, utána tojást ütnek rá. Egy kis pirospaprikát is tesznek rá.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát, paradicsomot a háború (1945) óta fogyasztanak rendszeresen. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós, mákos kalácsot, hosszúkás fonott kalácsot tettek a karácsonyi asztalra. (1,2,3)

===3.22. ===
Náluk nem, csak magyar vidéken szokás a bő fehér nadrág viselete. Itt a kék kötény a férfiak állandó öltözéke még ünnepnap is. (1,2,3)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====


===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel a 40-es évekig viseltek, utána már csak a nagymamák. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Asszonyok nem szőttek vásznat itt, férfi volt a takács. Vakter majd Deutsch nevű takácsaik voltak. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt ilyen szokás, általában kendőben járnak az asszonyok bent is, kint is. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Még ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymásmellé tétele. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.=== 
A legtöbb esküvőt a farsangban tartották, ha abban az évben nem volt a farsang alatt lagzi, akkora farsang idején végén, húshagyó kedden rönkhúzást tartottak, tartanak. (1,2,3)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====


===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 előtt szerdán vagy csütörtökön volt az esküvő, szombaton nem. Az esküvő mindig korán reggel volt. Pénteken, szombaton és vasárnap nem volt szabad lakodalmat tartani, csak munkanapon. A II. világháború után is így volt. 1960 óta szombaton vagy vasárnap tartják az esküvőt.
====a) 1910 körül: ==== 

====b) 1930 körül: ====


===4.3. === 
Ha a menyasszony és a vőlegény gazdag volt, akkor mind a két háznál. Először a menyasszonyos háznál (par snajej) – egy nap és egy éjszaka. Estefelé a vőlegény házához mentek, ott másnap késő estig tartott a lakodalom. A menyasszonyos háznál az ő rokonai voltak a vendégek, a vőlegényes háznál, a vőlegény rokonai. 100 tojásból sütöttek rántottát – cvrtina. Akkor még sütemény nem volt. 1945-től sütnek süteményt, torta nem volt, csak kuglóf, fánk, rétes, kalács, forgácsfánk. Az első vacsora volt a rántotta, a második a rétes.
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====


=== 4.4. ===
1983 óta járnak Szentgotthárdra a kaszagyári étterembe. Előtte való évben még tartottak otthon lakodalmakat, vagy a kocsmában.
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====


=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
Ha nincs vőfény, aki a vendégket hívja, akkor a jegyespár hív, de ma már többnyire nyomtatott meghívókkal hívnak lakodalomba.
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====


===4.6. ===
A felhordó egy rossz tálban kis vízzel bejött és elesett (nem leves volt a tálban) összetörött a cserépedény vagy tál. A szakácsnők pedig fakanállal verték. Nem azért, hogy szerencséje legyen a menyasszonynak. A nagynénje azt mondta, tegyen két almát az ingjébe, akkor szép gyerekei lesznek. Amikor az esküvőre megy a menyasszony, akkor. Útközben, ha szép gyerekkel találkozik, adja oda nekik, akkor neki is szép gyerekei lesznek.
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====


===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === 
A szegényebbek kér harmonikát fogadtak. A módosabbak Stankovciból vagy Muraszombatból (Cicere-banda) hozattak zenészeket.
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====


===4.8. Lucázás===
Lucázás kb. 50 éve nincs a faluban (ne odijo ec po kokodákanje). December 13.-án jártak, fahasábokat hoztak a konyhába lés kotkodáltak.
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====


===4.9. Regölés === 
Nem regölnek.
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====


===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Régen sok volt, már meghaltak. Ma kb. 3-an vannak. Régen azt mondták, azért nem házasodnak, mert télen nem akarják etetni a feleségüket, akkor csak esznek. A nyár rövid, annyit nem dolgozik, hogy télen is etetné. De nem jártak jól, mert öreg legények maradtak és most szociális segélyen élnek.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
Nem láttak ilyent.
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====


===4.12===
Nem ismerik.
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====


===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napon rongyos ruhában, láncokkal átkötözve, láncokat csörgetve, álarcosok – Maklauske – járnak házról-házra ma is.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Kb. 1972 óta nem járnak betlehemesek (bertlehemeske). Három pásztor – pastérge – járt. Az egyik betlehemet fogtak, amiben gyertya égett. Magyarul és szlovénül énekeltek. (Grejdo pastérge, Mennyből az angyal.)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel pásztor volt – a tehenek védőszentje.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A felnőttek felöltöztek mint egy madárijesztő, arcukra álarcot (lafli) tettek – a gyerekek nagyon megijedtek és gyorsan elkezdtek imádkozni. Két hétig jók is voltak. A Mikulásoktól is féltek a gyerekek, akik Miklós napján jártak.

===4.17. Diódobálás ===
A diódobálás szokását nem ismerik. (1,2,3)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====


===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Csak azt látta, hogy a telihold (pun mejsec) olyan, mint egy emberi fej. A holdkórosokról is hallott, éjjel kint járkáltak.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Gyanafalva]]
[[Kategória:Jennersdorf]]
[[Kategória:Máriacell]]
[[Kategória:Gáspár]]
[[Kategória:Cserpnyák]]
[[Kategória:Stankovci zenészek]]
[[Kategória:Muraszombati zenészek]]