Rabahídvég forrásának megtekintése


'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" 
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:''' 
|(1.) 
|- 
|
|(2.) 
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:''' 
|
|}


----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Régi keletű község. Rábahídvég volt a neve régen is. Mezőgazdasági község, helyi munkalehetőséggel. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A régi családok (nemesi családok): Pados, Geiger. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak róla. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak róla. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Magukéhoz leginkább hasonló falvak: Püspökmolnári, Egyházashollós, Nemesrempehollós. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falu a Hegyhát Őrség találkozásánál van. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Közeli tájegységek: Őrség, Hegyhát, Kemeneshát. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Híres községként Vasvárt említik – a törökkel való békekötés miatt. Ják a 700 éves templomáról. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Rábahídvégről nem tudnak ilyen csúfolkodó mondást, a pácsonyiakról mondták, hogy fölhúzták a bikát a toronyba, hogy az majd lelegeli a magasra nőtt fűt. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A szomszéd falvakból szoktak. Püspökmolnáriból, Vasvárról, Hollósról. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vasvárra, Körmendre, Rumba és helyben is volt 4 országos vásár.
====b) Piacra: ====
Vasvárra szerdán és vasárnap, Szombathelyre kedden és szombaton, Körmendre hétfőn és csütörtökön.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A környező falvakba jártak.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Mária neve napján és Nagyasszonykor is. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Baranyába, Fejér és Veszprém megyébe szoktak járni uradalmi és papi birtokokra summásnak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide nem szoktak jönni munkára. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
zsombor, seprű
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Az Őrségben készítették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Paprikások,drótosok,köszörűs,esernyőjavítók.
====b) Honnan jöttek? ====
Paprikások az Alföldről, Trencsényből „drótosok”, köszörűs, esernyőjavítók.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Nem foglalkoztak szőlőműveléssel. Csak lugasiak voltak az udvaron. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Két temető van a faluban, de valamikor a templom dombja is az volt. (1,2,3)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Június első vasárnapja Jézus szíve körmenet, mert valamikor egyszer leégett a falu és a temploma is. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Inkább az uradalmakban használták a hármasat, de a nagyobb gazdák is használtak ilyen hármas boronát. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi volt általános.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Ritka.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Az a), b) és c-t is használták, de az általános a b) (gráblás kasza) volt. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak ilyet. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
28 kéve = 1 kereszt
A kepe változott a föld nagyságától függően. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerték a kepe szót, de nem használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm volt. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi cséplés esetén szerződött munkások voltak. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Hajdinát csak keveset termeltek. 1938-38-ban szűnt meg teljesen. Nem fő terményként termelték. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után való vetése az 1930-as években kezdődött és a 30-as évek végén lett általános. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás menete: rendre kaszálták, megforgatták, boglyába vagy petrencébe rakták. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Bakszekérrel (talicska fából) vagy vesszőkosárban (szénásborítóval). (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kevesen
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Alkalmaztak tartóláncot. (1,2,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér volt: a rövid és hosszú szekér „deszkás”, mezőgazdasági munkákra használták. Ökör vagy tehén húzta.
Kocsi: finomabb kidolgozású, féderes üléssel, ló húzta és csak személyszállításra használták. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-5 m hosszú volt. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötéllel. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas formája (rajz).
====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettőt is használtak.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Szokták patkoltatni, de csak kevesen. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee!
====b) terelik jobbra ====
Hik hó he!
====c) és balra====
Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne! (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, pi. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szuki lee! (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
„Tilalót”. (1,2,3)

===2.29.=== 

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
a) típusú rokkát használtak(ferde). (1,2,3)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Csak tanyák voltak.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
Nemes tanya, Porpáci tanya, Kolomposi tanya.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Mindig itt volt a falu helye. (1,2,3)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
1930-as években. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===


===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===


===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===


===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===


===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===


===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === 


===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===


===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== 


===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===


===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====


===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===


===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===


===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===


===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===


===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===


===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===


===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===


===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===


===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===


===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====


===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===


===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===


===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===


===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===


==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.=== 

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====


===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ==== 

====b) 1930 körül: ====


===4.3. === 

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====


=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====


=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====


===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====


===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === 

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====


===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====


===4.9. Regölés === 

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====


===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===


===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====


===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====


===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===


===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===


===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===


===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===


===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====


===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===


[[Kategória:Püspökmolnári]]
[[Kategória:Egyházashollós]]
[[Kategória:Nemesrempehollós]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Pácsony]]
[[Kategória:Püspökmolnári]]
[[Kategória:Hollós]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Rum]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:]]
[[Kategória:]]
[[Kategória:]]
[[Kategória:]]